A fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) eredetileg nem őshonos erdőalkotó fafaj Magyarországon, Amerikából telepítették hazánkba elsősorban az alföldi futóhomok megkötésére. Ma már erdeink kb. 20%-a akác. Európa akácerdeinek kb. 60 %-a Magyarországon található, emiatt nevezhető az akácméz Hungaricumnak. Az akácfa 20-30 méter magasra növő, fehér fürtös virágzatú növény. Semmilyen mesterséges kezelést nem igényel, nincs növényvédelem!

Akác virágzása az időjárás függvényében május első heteire tehető. A növény kb. 10 napig virágzik, de a méztermés jelentős része a „dandár” idején, néhány nap alatt kerül a kaptárakba. Ezen okok miatt és mivel Magyarországon a virágzási idők területi eltérései lehetőséget adnak, két eltérő virágzási idejű akácterületről lehetséges mézet pergetni.

Az akác virág sok nektárt és kevés pollent termel, ezért a virágporra érzékenyek próbára tehetik.

Akácmézre jellemző hogy a glukóz (szőlőcukor) mennyisége a fruktózhoz (gyümölcscukor) képest jelentősen alacsonyabb, emiatt a tiszta akácméz szinte sosem kristályosodik ki (a világon 3 mézfajta őrzi meg folyékonyságát hosszú ideig). Egyebek mellett jellemző az akácméz értékességére, hogy a mézben előforduló 11 cukorféle közül 10-et tartalmaz.

 

 

    

Fogyasztása minden formában ajánlott!

Önmagában kanalazva. Italokba: tea, kávé, tej. Étkezéshez: kenyérre kenve magában vagy vajjal keverve, palacsintába, süteményekbe, tésztákra, sültekhez, keleti konyha édes-csípős ételeihez.

Ajánlott a gyomorsav túltermelés miatti emésztési zavarok csökkentésére.

Kitűnő hámsérülések, hegek, horzsolások, égésnyomok külső kezelésére. Nyílt sebbe ne kenjük!

És nagyszerűen alkalmazható a szépségápolásban pakolásokhoz, masszázsnál, szaunázásnál.

Kövessen minket Facebookon!

Partnereink